Megjelent a Nők vagyunk internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu)

Jung szerint a szülők meg nem élt élete van a gyermek lelkére a legpusztítóbb hatással.
Minden gyermeknek szüksége van rá, hogy egy anyáskodó személy komolyan vegye, és feltétel nélkül szeresse. Hogy tudassa vele, történjék bármi, ő mellette lesz. Úgy szereti, amilyen, csodálja, értékeli, megérinti és különlegesnek tartja.

Ha egészséges nárcisztikus szükségleteinket gyermekkorunkban kielégítik, felnőttként nem kell ezeket állandóan magunkkal cipelnünk. Az a felnőtt, akiben ott lakozik a nárcisztikus igényeitől megfosztott „belső gyermek”, kielégíthetetlen szeretet-, figyelem- és érzelemvággyal él. Ezek tönkreteszik a kapcsolatait, mert mindegy mennyi szeretet és figyelem érkezik, az sohasem elég. Az elvárásait nem lehet kielégíteni, mert ezek valójában egy gyerek elvárásai.

A nárcisztikusan károsodott felnőtt saját jelentőségét felfokozottan éli meg, sikeresnek, hatalmasnak, szépnek, intelligensnek képzeli magát, és erről fantáziál. Nagyon sérülékeny; környezete enyhe kritikájára is erős indulattal, dühvel, haraggal reagál, mert csak a hódolatot szereti, a kritikát nem.

Folytatás »

Megjelent a Nők vagyunk internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu)

Amikor nem a jelennek, hanem a múltunknak köszönhetjük a párválasztásunkat; a régi mintát, a családjából megismert érzelmi dinamikát ismételjük. Furcsa lehet elfogadni azt a tényt, hogy régi programunk által irányítva vonzzuk be azokat az embereket, akik aktiválnak egy projekciót (egy kivetítést), hogy majd egy ideig magukkal cipeljék tudattalan témáink és múltunk terhét. Csábító formákban testet öltő kivetítéseink olyan dolgokból és értékekből származnak, melyet még nem ismertünk fel.

A projekciók öt szakaszban zajlanak.
Az elején lenyűgözőnek tűnnek, és teljesen megváltoztatják a valóságérzékelésünket. Saját magunk valamely ismeretlen oldalát rávetítjük a másikra, ezt látjuk meg benne. Például a vágyott apaképünket; azt a megbízható, szellemes, jó humorú példaképet, akinek mi jelentjük a világ közepét.

Folytatás »

Megjelent a Nők vagyunk internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu)

Gyerekként a szüleinktől lessük el a felnőtt viselkedés modelljét. A bensőséges párkapcsolat és szexualitás mintáját, az érzelmek kifejezésének mikéntjét és a konfliktuskezelést. Az apa a férfi, az anya a női mintát mutatja be. A szülő-gyermek kapcsolat hatalmas jelentősége miatt a gyermekkori üzenetek óriási hatást fejtenek ki lelkünkre, és hihetetlen erővel maradnak fenn.

Élettörténetünk ezerféle lehet, de az közös, hogy a régi sebek gyógyulni szeretnének, ezért akarjuk megtalálni a jó szülőt a másikban. Természetesen egyikünk sem úgy kezdi, hogy szeretne szülőre lelni a társában, de a szüleinkkel való kapcsolatok dinamikája mindig jelen van, amikor szorosabbra fűzzük viszonyainkat!

Folytatás »

Megjelent a Nők vagyunk internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu)

Miért jó, ha beszélünk róla?

Gondolataink egész nap áramlanak; zajosan kattognak, zakatolnak, kitöltenek bennünket, ha akarjuk, ha nem. Szavakká formálódnak odabenn, gyűlnek, gyűlnek, és úgy hangoznak néha, mint a 80-as évek monoton, rossz minőségű, egyetlen szinkronszínésszel készült, hangalámondásos videó filmjei.
Változó, hogy melyikünk hogyan önti formába ezeket a gondolatokat. Nem mindannyian vagyunk barátságban a szavakkal… Van, aki könnyedén formázza őket, van, aki nehezen. Van, akinél gördülékenyen megy a „szinkronizálás”, van, akinél keservesen.

Folytatás »

Megjelent a Nők vagyunk internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu) 

Egy második osztályos kislány fogalmazása:
“Anyukám jó és rossz tulajdonságai
Az anyukám pontos, szorgalmas, és mindig szép a frizurája. Azt nem szeretem csak benne, hogy mindig megver, nem pedig büntet.”

„Ver, nem pedig büntet…” Ez a hét éves kislány tökéletesen átérzi, hogy nem akkor kap verést, amikor „megérdemli”, amikor tényleg elkövet valamit. Az anyja nem a „vétségeiért” üti meg, nem büntetetést oszt, hanem önmagért veri. Nem a cselekedeteit torolja meg, hanem a létezését.
Ez a gyermek, aligha hiszi el, hogy ő különleges és csodálatos, ha fizikailag bántalmazza az, aki gondot visel rá!

Folytatás »

Megjelent a Nők vagyunk internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu)

Felnőttként, csak önmagunk kedvtelésére nem igazán olvasunk meséket. Pedig a mesék motívumain való elmélkedés, és a történetekbe foglalt szellemi igazságok segíthetnek abban, hogy mindezeket személyes életünkben is átélhessük.
A mesék igazat szólnak, és az igazságot tanítják nekünk. Meg lehet találni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken keresztül a mese a saját élethelyzetünkre és problémánkra vonatkoztatható.
Érdemes felidézni, vagy előkeresni gyermekkorunk kedvenc meséjét. Biztosan van mondanivalója számunkra!

Folytatás »

Megjelent a Nők vagyunk internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu)

Az egészség és a függetlenség nagyon sok ember számára egyet jelent az elszigeteltséggel, a sebezhetőséggel, és az egyedülléttel. A betegség hatásos eszköz lehet ahhoz, hogy az ember olyan figyelemben részesüljön, amit egyébként nem kapna meg – valamiféle stratégiai eszközként még akár „vonzó” lehetőségnek is tűnhet. Vannak, akik azt hiszik, ha egyszer meggyógyulnak, örökre egészségesek maradnak, és nem várhatnak, nem kaphatnak többé támogatást. Ez a félelem is megbújhat a gyógyulásra való képtelenség mögött. Tévhit, hogy aki egészséges, attól elvárható, hogy megálljon a maga lábán…

Folytatás »

 Megjelent a Nők vagyunk internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu)

Akármilyen furcsán hangzik, de vannak olyan „mítoszaink”, melyek képesek lehetetlenné tenni a betegségből való gyógyulást. Hiedelem-mintáink néha erősebbek, mint optimista meggyőződéseink. Az egyik ilyen - rendszerint tudattalan - tévhitünk, hogy életünket a lelki sérüléseink határozzák meg. Természetesen lehetetlen, hogy a személyes történetünkben rejlő érzelmi sérülések ne befolyásolnak, ne hassák át testünket és vérünket.
Sok ember tartja azonban úgy, hogy élete pusztán pszichológiai sérülések gyűjteménye, és tehetetlennek érzik magukat ezekkel szemben. Egy traumatikus vagy tragikus élmény után hajlamosak minden új élményre az elszenvedett sérülés szemüvegén át tekinteni. Múltbéli tapasztalataikat vetítik mindenre, ami azóta történt az életükben. Minden embert, aki részévé válik az életüknek, figyelmeztetnek arra, hogy a múltban történt fájdalmas esemény miatt soha nem lesznek már ugyanazok. Életüket katasztrófák és kudarcok sorozataként írják le, melyen nem lehet változtatni, mert sérülést szenvedett múltjuk elrabolt tőlük minden pozitív lehetőséget.

Folytatás »

Megjelent a Nők vagyunk internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu)

Ruediger Dahlke (orvos-természetgyógyász) azt vallja, hogy „a betegség a sértődött lélek jajkiáltása”. Hogy a betegségeink jelentést hordoznak, így üzennek nekünk. A testünk színpad, amelyen megelevenednek életünk feladatai és fejlődési lehetőségei. A kórképek lelkünk árnyoldalainak kifejeződései és képesek rávezetni a történések mélyebb okára. Ennek felfedése, majd az adott probléma feldolgozása fontos lépés a megoldáshoz.
Dahlke módszerének alapja az ezoterikus filozófia, amely segítséget és könnyebbséget nyújthat azoknak a helyzeteknek az elemzésénél, melyek szétfeszítik az egyetlen élet értelmi kereteit.

Folytatás »

Megjelent a Nők vagyunk című internetes oldalon (www.nokvagyunk.hu)

A veszélyeztetettség a Gyermekvédelmi Törvény szerint olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.

Rossz bánásmódot jelent, ha a gyermeket alapvető szükségleteitől megfosztják (elhanyagolják). Az elhanyagolás a gyermek testi, egészségbeli, tanulási és az érzelmi szükségleteinek megvonását jelenti. Az érzelmi elhanyagolás az érzelmi bántalmazás része.
Érzelmi bántalmazás, ha egy gyermeket szavakkal, vagy cselekedetekkel lelkileg bántalmaznak. Ha elhitetik, ha azt éreztetik vele, hogy értéktelen, és hibás; ha nem szeretik, ha nincs rá szükség, vagy csak akkor értékes, ha megfelel mások igényeinek. Az érzelmi bántalmazás része a megvetés, a kihasználás, a terrorizálás, az elszigetelés és az elhanyagolás. Elutasításkor lekicsinylik a gyermek képességeit és teljesítményét. Érzelmi elhanyagolás a gyermek semmibevétele, vele minden kapcsolat mellőzése. 
Az érzelmileg bántalmazott gyermekek más emberekkel való kapcsolataikban általában bizonytalanok és szorongóak, mivel igényeiket nem elégítették ki. Szociális képességei hiányosak lehetnek, beszéd- és nyelvi képességei az elhanyagoltság miatt lassabban fejlődhetnek. A szociális helyzeteket ügyetlenül kezelik, a normális kapcsolatok kialakítása pedig nehézséget jelent a számukra.

Folytatás »